Na van egy kis időm, elírom azt amit a szezonról gondolok pár nap emésztés után.

- Murray a szezon előtt célként tűzte ki a 3. és a 4. sor életképesebbé tételét. Igazolt is bőven, de összesen egy ember, Rowney hozta azt amit el lehetett várni tőle. Street teljesen eltűnt, így a helyenként beugró Sherwood és az éppen aktuálisan felhívott emberek próbálták betölteni ezt a szerepet. Szezon közben hozta Shore-t ami szerintem bőven jó húzás volt, fiatalabb és olcsóbb is mint Cogliano volt. Ennél a lépésnél már lehetett érezni, hogy a klasszikus 2. sorunkkal komoly gondok lesznek. Keslert noha összedrótoztuk a szezonra, de jelenleg hátrébb vagyunk vele, mint voltunk valaha. A legbölcsebb dolog az lenne ha Ryan barátunk nem húzna többé korcsolyát, mondjuk ahol hallom, már ez sem nagyon menne neki.
- Perry a fél szezont kihagyta és amikor visszajött, abban sem volt nagyobb köszönet. Felvillanásai voltak de Street-méretű elhalványulása már-már inkább volt szánalomra méltó, mintsem méregre okot adó. Ennek és az állandó útkeresésnek köszönhetően gyakorlatilag egy olyan sorunk nem volt akire támaszkodhattunk volna. Olyan nevek fordultak meg az első sorban, mint Shore, Sprong, néhol Sherwood, Grant, Comtois, meg lényegében akárki csak Gibson nem.
- A védelem ennél látványosabb összeomlást nem tudott volna produkálni, az összes húzó ember élete tán legrosszabb szezonját futotta, csak talán Lindholm volt az aki szépen csendben termelt mint egy szürke eminenciás.
- Végső elkeseredésünkben idehoztuk Sprongot, Shoret, Grantet, megfordult nálunk Aberg és Montourért cserébe jött Guhle, akiből még bármi lehet. Apropó, Aberg. Nagyon sokat elmond a szezonunkról, hogy volt olyan pillanat, amikor egy olyan játékos vezette a góllövő listát, akit úgy turkáltunk össze, és egy névtelen senkire cseréltünk tovább.
- Ezekhez képest a szezont még jól kezdtük, az első 15-20 meccs után még voltunk komoly helyen is a tabellán, de már ekkor lehetett sejteni, hogy kínkeserves szezon előtt leszünk. Mi történt? Igazából semmi különös, csak Gibson tartotta a csapatot ott ahol volt. Az a Gibson akinél minden meccsen imádkoztunk, hogy ne sérüljön meg, amire ugyebár igen csak hajlamos. Le nem sérült, viszont csapágyasra hajtottuk a srácot. Ahogy mentünk előre a szezonban, úgy kezdtek egyre élesebb hangvételű nyilatkozatok elhangozni a játékosoktól, így feltételezhető, hogy van/volt olyan feszültség a csapatban aminek eredőjét nem ismerjük. Vagy mégis? Erről még később.
- Az egész szezont egy szóval le lehetne írni: átjáró ház. Soha még annyi játékos nem fordult meg a keretben, mint idén. Ennek a sérülések és a formaingadozások voltak okként megjelölve. Azért azon mindenki gondolkozzon el, hogy miként lehet az, hogy idestova 2 szezont letoltunk úgy, hogy szerintem a legtöbbet a mi keretünk volt sérült. Ez felveti az orvosi, de tovább megyek, a trénerek rátermettségének kérdését, hova tovább a háttér munkát végző edzők alkalmasságát is.
- Randy. Lényegében örök életre megutáltatta magát mindenkivel. Már az első menesztése sem lepett meg senkit (sőt, vártuk), de igén mindent sikerült alulmúlnia. Carlyle az adott pillanatban a legidősebb edző volt az NHL-ben. Kicsivel mögött volt Boudreau. Lefordítom. 2006-ban idehoztunk egy NHL szinten új edzőt, aki valamit tudott és vele Stanley-t nyertünk. Utána elküldtük őt, és idehoztunk egy sikerorientált már akkor sem fiatal trénert (Boudreau), aki a playoffban sorra bukott meg. Erre visszahoztunk előbbit azért, mert.......tényleg, igazából miért is hoztuk vissza Carlyle-t?!?!?!?! A lényeg az, hogy az elmúlt 12 évben olyan edzők irányítottak minket, akik nem tudták lekövetni a generációs váltásokat.
- Ennek a legnagyobb hátraléka, hogy a veteránok kiöregedtek, a keret ebben a formában már közel sem életképes és ami a legnagyobb baj, hogy a fiatalok legfontosabb éveit elherdáltuk. Ne legyenek ábrándjaink, Fowler már nem fog világot váltani. Tán soha nem is volt rá képes. Manson főleg nem. Lindholm az egyedüli akiben még bízhatunk. Talán. Mondom ezt úgy, hogy a sokáig hangoztatott fiatal védő tehetségekből kifogytunk. Nincs Vatanen, nincs Montour, nincs Theodore. Reménységeink maradtak maximum.
----------------------------------------------------------------
Jövő:
- A 9. helyen húzunk és ezért csak magunkat okolhatjuk. Akkor kezdtünk el kapálózni amikor már nem lett volna szabad. Persze. Lehet emlegetni a lottery-t, de nagyon nem mindegy, hogy mondjuk a 7. helyen húzunk, vagy a 9-en.
- Edző. Vannak néhányan akik szent meggyőződése, hogy Eakinsnél nincs megfelelőbb edző. Ez tán igaz is volt mondjuk január elején. Majd elkezdtek jobban körülnézni a piacon és leltek egy Grönborot, egy Keefet, egy akkor még szabad Q-t, egy Bylsmat. Majd pár napja jött az insider twitter bejegyzés, miszerint körbe fogunk nézni a mostani PO-ba jutott edzők háza táján is. Ergo nagyon nem biztos, hogy Dallas lesz a befutó....és ez szerintem nem is baj.
Eakins egyszer már égett mint a rongy. Nálunk a fiókcsapattal szépen megy, de ezen kívül mi szól mellette? Jól tud fiatalokat beépíteni? Hiszen mása sincs, csak fiatalok .Ehhez nem kell művészi véna, lényegében semmi világmegváltót nem csinál. Tény, hogy a Gulls kerete is átjáró ház volt a Ducks miatt, de azért nah...nem lássunk bele többet mint ami valójában.
- Ha nem szeretnénk Murray érthetetlen húzásaiba belefulladni, akkor a Fowler/Silver/Henrique hármasból legalább az egyiket cserélni fogjuk. Legalább. A TDL-kor Fowlernél nagyon rezgett a léc és Henrique új szerződése még nem lépett életbe, így még mozdítható. Ha Kesler visszavonul, akkor is fizetnünk kell a bérét, maximum a cap-be nem számít bele. Na most kérdés, hogy egy olyan piacérzékeny csapatnál mint a miénk, mennyire fér bele az, hogy görgetünk magunk előtt közel 7 milliót még 3 évig? Samueli sem hülye. Még úgy sem, hogy évek óta kihasználjuk a cap-et, lényegében maximálisan.
-----------------------------------------------------------------
Konklúzió:
- Ezt a csapatot teljesen fel kell forgatni, újra kell gondolni a célokat és a lehetőségeket. A keret ebben a formában nem funkcionál és nem is fog ha így hagyjuk. Nagyon komoly nyári mozgásokra számítok, mivel idén olyan görbe tükröt kaptunk magunk elé, amelyet nem lehet a szőnyeg alá söpörni.